Buda első keserűvízforrását 1853-ban fedezték fel. A terület tulajdonosa számára az íze nem volt éppen kellemes, ezért inkább csak öntözésre használta. Egy arra járó megfáradt és szomjas hölgy azonban felhívta a figyelmét arra, hogy vizsgáltassa be a vizet. Ő egyenesen a püllnai (ma Csehország) gyógyvízhez hasonlította. Mikor a gyógyhatás nyilvánvalóvá vált, hamar híre ment. Nevét Erzsébet királynéról, Ferenc József feleségéről kapta.

Hamar megépült a fürdő – Erzsébet Sósfürdő néven –, és ivócsarnokot is emeltek mellé. Az épület a következő években tovább bővült, tervezője Ybl Miklós volt. Fénykorát az I. világháborúig élte, majd a háború és az érdektelenség miatt a fürdő roskatag műemlékével nem törődött senki, és 1954-ben lebontották. Ma a Szent Imre Kórház működik egykori területén.