Szegedi árvíz

Az 1879-es tiszai árvíz súlyos csapást mért Szeged városára. Hosszú hónapok elmúltával vált csak ismét száraz területté, és egykori területén alig 300 ház állt. Rendkívüli feladatba kezdett a város egy – külön erre a feladatra kijelölt – királyi biztos vezetésével. Az újjáépítési munkák során feltöltötték a város mélyebb részeit, új telekkönyveket készítettek, és teljesen új úthálózat épült ki. Rengeteg új lakóépületet, középületet terveztek és kiviteleztek.

Döntő hatással volt a király (Ferenc József) látogatása, aminek nemzetközi híre is lett, szenzációvá emelve a történteket. A nyugat-európai sajtó híradásai jelentős adakozást indítottak el, hálájuk jeléül pedig a szegediek a Nagykörút egyes szakaszait európai fővárosokról nevezték el. Így lett Bécsi, Londoni, Brüsszeli, Párizsi, Római és Berlini körút. Szükség volt egy új állandó közúti hídra is. A meghirdetett pályázat nyertese a párizsi Eiffel cég volt. 1883-ra átadták az új hidat, melyről úgy tartják, Európa legszebb hídja volt. Sajnos 1944-ben felrobbantották.

A pár év alatt végbement újjáépítés alatt Szegedből egy modern, közművesített, árvízi védművekkel ellátott város lett. Az árvíztől való megmenekülés emlékére és az újabb árvizektől való oltalomért Szeged lakossága templomot emeltetett. Napjainkban ez a szegedi dómként ismert Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza.

Szegedi árvíz 1879