A települések vízellátó rendszerei vízbeszerzési objektumokból (kutak, források, folyóból vagy tóból való felszíni vízkivétel, illetve regionális rendszerhez való csatlakozás), a település mennyiségi és nyomásigé- nyét kielégítő szivattyútelepekből, közcsőhálózatból, (melyre a fogyasz- tók csatlakozhatnak) és tárolókból állnak. A tárolók a termelés és a fogyasztás közötti időbeli különb- ségeket hidalják át. Ezek - ha a terep magassága megfelelő - lehetnek medencék, vagy víztornyok a sík vidékeken, illetve hegyes területek legmagasabb pontjain.
Az "aranykor" után
A főváros területén - nem számítva ide az egyes ipari üzemek területén levő fogyasztói tornyokat -, több olyan víztorony van, amelyik szerepet játszik, vagy játszott a vízellátásban.
A korábbi peremvárosok és falvak önálló vízművekkel, így víztornyokkal rendelkeztek. Az 1950-es egyesítéskor a Fővárosi Vízművek e berendezéseket átvette, a hálózatot egységesítette, fejlesztette, ennek következtében néhány víztorony feleslegessé vált. Lebontották a rákoscsabait, a két mátyásföldi Corvin-tornyot, a budafoki Kereszt-hegyi tornyot, a Stefánia útit és a kőbányait.
Egy furcsa végóra története
A kőbányai telep területén tervbe vették a medence kapacitás-bővítését. Ehhez elegendő hely állt rendelkezésre, de ott magasodott az 1903-ban épült, mindinkább feleslegessé váló víztorony. Döntés született "megsemmisítéséről". A munkát végző vállalat felszerelte a robbantáshoz szükséges patronokat, és arra készültek, hogy a ritka látványosságot, a robbantást meghívott vendégek előtt végzik el. Közeledett az év vége, a karácsonyi szabadságok ideje, no meg a kötelező tervteljesítés, ezért kitűzték a robbantás napját 1968. december 22-re. A nevezetes napon olyan sűrű köd szállt Ie, hogy bár a robbantást sikeresen végrehajtották, azonban azt csak hallani Iehetett, látni nem.
Szerepcsere
A hajdani, belga érdekeltségű, újpesti Ister vízműhöz tartozó víztornyot átállították ipari víz (nem ivóvíz minőségű) tárolására. Ugyancsak ipari vizet tárol a Nagytétényben felállított "Chinoin-víztorony". A vízellátó rendszerből kivonva, de áll még a kispesti (raktárként szolgál), a népligeti (mint lépcsőház), a mátyásföldi (köréje lakást építettek), a rákoshegyi víztorony (újabban kilátóként működik, bár állapota nem túl jó).
Tornyok vasbetonból
Magyarországon már 1880-tól készítettek vasbetonszerkezeteket. Az 1900. évi párizsi világkiállítást követően dr. Zielinski Szilárd (1860 - 1924), műegyetemi tanár, mint a Hennebique-féle szabadalmak magyarországi képviselője fontos szerepet vállalt a technológia elterjesztésében. Hamarosan megnyerte a Magyar Mérnök és Építész Egylet bizalmát a vasbetonszerkezetek iránt. A századfordulót követően sorra épültek víztornyok, így az általa tervezett - fentebb említett - kőbányai (1902-1903), a szegedi (1904), a margitszigeti (1911) és a Szabadság-hegyi (1912).
Margitszigeti víztorony
A Margitszigetet az 1908. évi XLVIII. törvény alapján közkertté nyilvánították, és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tulajdona lett. A 96,5 hektár területű park fenntartásához jelentős mennyiségű öntözővízre volt szükség, ezért a kedvező adottságú területen kutakat, gépházat, hálózatot és egy víztornyot építettek. A torony alaprajza nyolcszögű, szimmetrikus szerkezet, magassága 55 m.
Vasbeton pillérek alkotják a fő tartószerkezetet, amelyre a 40 m magasságban elhelyezett, 600 m3-es vasbeton tartály súlya nehezedik. A torony egy bordás vasbeton síklapon áll. A vízellátó rendszer a "várositól" függetlenül működött, 1950-ben ezt is átvette a vízművek. Felismerve a sziget kitűnő adottságait, további kutakat építettek, a többletvizet a Margit hídon át a hálózatba juttatták. Ezzel megpecsételődött a torony sorsa, mert a megemelkedett hálózati nyomás meghaladta a toronymedence 40 m-es magasságát. A torony ma ipari műemlék, szerves része Budapest városképének, és a Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság jelképe.
Víztorony-reneszánsz
Épültek új víztornyok is, mégpedig Kispesten és Csepelen a lakótelepek tízemeletes házainak ellátására. A két torony azonos terv szerint épült, a törzseket csúszózsalus eljárással, a kelyheket előregyártott, bennmaradó zsaluval szerelték. A kehely a terepszinten készült, majd hidraulikus szerkezettel emelték a magasba, és rögzítették. A tornyok 60 m magasak, a kelyhek űrtartalma 3000 m3. Az újpalotai lakótelep ellátására a gépház melletti toronyház tetejére 2 × 300 m3-es acélmedencét építettek, bár később ezt a tornyot kikapcsolták a rendszerből, és áttértek fordulatszám-szabályozós üzemre.
Ugyancsak lakótelepi toronyházak ellátására építettek Kelenföldön a Fejér Lipót utcában két épület tetejére egy-egy 30 m3-es medencét. Ma már ezek sincsenek használatban, ellentétben a Szabadság hegyi, Eötvös úti, 200 m3-es vasbeton víztoronnyal, amely ugyancsak dr. Zielinski Szilárd tervei szerint 1912-ben épült. A toronymedencét a Diana úti gépház tölti, ma már automatikus üzemben. A torony földszintjén egy nyomásfokozó berendezés működik, mely a János-hegyi kilátóig emeli a vizet.
Végül, de nem utolsó sorban egy-egy acél hidroglóbusz is épült a Szentendrei szigeten a horányligeti illetve surányligeti üdülőtelep ellátására.
Budapest legújabb víztornya, a Budafoki-víztorony
Budafok és környéke folyamatosan növekvő vízigényének kielégítése érdekében a Fővárosi Vízművek megbízásából egy 3000 m3-es víztorony épült fel a Nagytétényi-fennsíkon. Hasonló beruházásra több mint harminc éve nem került sor.
A víztorony megépítését Budafok és környéke földrajzi adottságai tették szükségessé. Egyrészt, évek óta egyre többen költöznek a környékre, és a közeljövőben megvalósuló ingatlan-beruházások nyomán a lakosság számának további jelentős emelkedése várható, így a vízigény is folyamatosan emelkedik. Másrészt, a település ugyanis olyan magaslati területen található, melynek stabil és minden körülmények között zavartalan vízellátása csak egy megfelelő ellennyomást nyújtó tároló segítségével biztosítható.
A Kamaraerdő melletti fennsíkon felépült, hárommillió liter víz tárolására alkalmas víztorony 42 méter magas és 700 méteres töltő- és űrítővezetékkel rendelkezik.
A víztorony világszinten is egyedülálló módon aszimmetrikus szerkezetű, elegáns és dinamikus építészeti megoldásával, környezethez alkalmazkodó megjelenésével a budapesti víztorony-építészet legjobb hagyományait folytatja.
A Budafoki-víztoronynak köszönhetően a térségben hosszú távon is biztosítottá vált az egyenletes, garantáltan szünetmentes vízszolgáltatás, mely a budafoki háztartások közel harmadában jelent érezhető minőségjavulást.
Kétségtelen, hogy a víztornyok - szerepükből adódóan - ipari objektumok, olyan építmények, amelyeknél a praktikum, a hatékony működés az elsődleges szempont. Ennek ellenére talán nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt több mint száz esztendőben építészeti műremek számba menő víztronyok is épültek. Ezeket, ízlésünktől, látásunktól függően számos jelzővel illethetjük: monumentális, grandiózus, romantikus, "békebeli" hangulatot árasztó, vagy éppen futurisztikus és sci-fibe illő.
Interaktív térkép szolgáltatásunk segítségével aktuálisan tájékozódhat arról, hogy a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén éppen hol folynak vízcső felújítási, karbantartási vagy hibaelhárítási munkák. Az egyes címkék a munkálatok jellegét, várható befejezési idejét és a forgalmi rend változásait is jelzik, segítve az autóval közlekedőket útvonaluk megtervezésében.
gépházat, hálózatot és egy víztornyot építettek. A torony alaprajza nyolcszögű, szimmetrikus szerkezet, magassága 55 m.
AKADÁLYMENTESÍTETT OLDAL