A BKSZTT története

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (BKSZTT) az Élő Duna Projekt legnagyobb volumenű beruházásaként jött létre. Az Élő Duna Projekt Közép-Európa 2004 és 2010 között lezajlott legjelentősebb környezetvédelmi beruházása volt. A projekt tartalmazta a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep létesítését, három csatlakozó nagy átemelő telep kapacitásnövelő beruházását, a budai Duna-parti főgyűjtőcsatorna megépítését, valamint a szennyvizet a tisztítótelepre vezető, a Duna medre alatt futó csővezetékek megépítését, illetve a telepet védő árvízvédelmi gát és egy bekötőút kivitelezését is.
A BKSZTT felépülésével megvalósult a kontinens egyik legkorszerűbb szennyvíztisztító létesítménye, amely lehetővé tette, hogy Budapest szennyvizeinek 95%-a biológiai tisztítást követően kerülhessen be a Dunába. Ez a szám korábban csupán 50% körüli volt, ami Budapest lakosságát figyelembe véve annyira alacsony érték, hogy a tisztítatlanul beengedett szennyvíz már a Duna öntisztuló képességét veszélyeztette, valamint több honos halfaj kipusztulásának veszélyével is fenyegetett. 
A BKSZTT projekt 249 millió eurós költségének finanszírozása 65%-ban az Európai Uniós Kohéziós Alapból, 20%-ban a Magyar Állam, illetve 15%-ban a Fővárosi Önkormányzat közreműködésével történt. A kivitelezést az erre a célra alakult Csepel 2005 FH Konzorcium végezte. A telep egyéves próbaüzem után, 2010. augusztus 1-jén megkezdte üzemszerű működését. A BKSZTT üzemeltetésének kizárólagos jogát a Fővárosi Közgyűlés 2013. február 22. napján elfogadott határozata értelmében 2013. június 1-től a Fővárosi Vízművek Zrt.-re ruházta át. A korábbi üzemeltető BKSZT Kft. beolvadt a Fővárosi Vízművek Zrt.-be.

A telep működése

A telepre beérkező szennyvíz a Duna medre alatt átvezető két-két nyomócső-páron keresztül jut el a központi szennyvíztisztító telepre. A telep szárazidei kapacitása 350 000 m3/nap, a napi átlagos beérkező szennyvíz pedig kb. 250 000 m3. Ez 1 300 000 ember által termelt szennyvíz mennyiségnek felel meg.
A telep a beérkező szennyvizet un. eleveniszapos biológiai tisztításos technológiával tisztítja meg, amelyek lényege, hogy a szilárd mechanikai szennyeződések, illetve homok és zsír kiszűrése után az iszapban élő lebontó baktériumok segítségével távolítják el a káros szerves anyagokat, a nitrogén- és foszfor-formákat a szennyvízből. Erre a célra egy teljesen zárt (tetővel fedett) üzemet alakítottak ki, amelynek köszönhetően az üzemet még „zöldebbé" lehetett tenni, a biológiai tisztítási technológiát magában foglaló épület tetejének növényzettel való beültetésével.
A tisztítás során fő technológiai hulladékként nagy mennyiségű szennyvíziszap keletkezik, amelyből rothasztásos technológiával (anaerob bontás) un. biogázt nyernek ki, mielőtt az a telepről komposztálás céljából elszállításra kerül. A BKSZTT-n így átlagban kb. 24-26 000 Nm3 biogáz keletkezik naponta, amelyből gázmotorok segítségével villamos energiát állítanak elő. Ez a telep saját energiafelhasználásának akár 55-60%-át is képes fedezni, optimális esetben.
A tisztítási folyamat végén a tisztított szennyvíz a Duna medrében található, sodorvonali kivezetésen keresztül távozik a szennyvíztisztító telepről.

Főbb fejlesztések a telep megépülése óta

A telepen 2013 decemberében megépült az ún. III. tisztítási fokozat. A beruházásnak köszönhetően, a telep nem csak fokozott tápanyag-eltávolításra vált alkalmassá, mely implementálásával megfelel a jövőben szigorodó Európai Uniós elvárásoknak is, hanem az ingadozó befolyó szennyvízmennyiség rugalmas kezelésére is lehetősége nyílt.
Ezen felül a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemeltetése alatt a BKSZTT-n további energiahatékonyság-fejlesztési beruházások is megvalósultak. A 2013. évben – többek között – napkollektoros hálózati vízellátó rendszer került kiépítésre, illetve 2015-ben egy törpe vízierőmű is telepítésre került az elfolyó tisztított vízáramba.

Fotók a telepről és a technológiáról: