Fővárosi Vízművek Nemzetközi arany minősítésú szolgáltató
AKADÁLYMENTESÍTETT OLDALAKADÁLYMENTESÍTETT OLDAL AKADÁLYMENTESÍTETT OLDALVISSZA A NORMÁL OLDALRA 2021 március 08.
  • Online ügyintézés
  • Lakossági ügyfelek
  • Üzleti ügyfelek
  • Közös képviselők
  • Társasági információk
  • Global solutions
  • DUNA-KÚT KFT.
menu »
  • Fővárosi Vízművek

    Irányelvek és irányítási rendszerek

    • Küldetésünk
    • Irányelvek
    • Minőségbiztosítás
    • Energiagazdálkodási irányítási rendszer (ISO 50001)
    • Üzemeltetés, ivóvíz-biztonság
    • Akkreditált laboratórium
    • Műszaki fejlesztés

    Tulajdonosi szerkezet

    Vezetőség

    Szolgáltatási területünk

    Díjak, elismerések, tanúsítványok

    Jelentések, kiadványok

    • Kiadványok
    • Éves jelentés
    • Energiagazdálkodási jelentés

    Cégtörténet

    • 150 év: történelmünk 1868–2018 között
    • 140 éves jubileum (2008)

    Támogatott projektjeink

    Kapcsolat

    Fővárosi Vízművek Sportkör

    • TAO-támogatás
    • Felhívás sportlétesítmény bérlésére és üzemeltetésére
  • A vízről

    Általános információ a vízről

    • A Föld hidroszférája
    • Az ivóvíz

    Vízminőség, vízkeménység

    A vízellátás krónikája

    Tudnivalók kisiskolásoknak

    • A 'kék bolygó'
    • A víz körforgása
    • A Föld édesvízkészlete véges
    • Hogyan jut el hozzánk az ivóvíz?
    • Miért fontos a tiszta ivóvíz?
  • Vízellátás és szennyvízkezelés

    Vízellátás

    • Északi vízbázis
    • Déli vízbázis
    • Telepek
    • Modernizáció az ezredfordulótól
    • Víztornyok
    • Vízcsőhálózat

    Szennyvízelvezetés és -tisztítás

    • Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (BKSzTT)
    • A BKSZTT története
    • Kérdések és válaszok a szennyvízkezelésről
    • Csatornahasználati illemtan
    • Csapadékvíz elvezetésének szabályai
    • Szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás az agglomerációban
    • Bebocsátott szennyvízminőség szabályozása
  • VízPlusz
  • Sajtószoba

    Sajtókapcsolat

    Híreink, megjelenések

    Galéria

  • Környezetvédelem

    Környezeti céljaink

    Környezetirányítás

    Vízbázisvédelem

    Felhasznált anyagok ellenőrzése

    Talaj- és talajvízvédelem

    Hulladékgazdálkodás

    Levegőtisztaság-védelem, zaj- és rezgésvédelem

  • Felelősségvállalás

    Kapcsolatrendszerünk

    • Fogyasztóink
    • Vízbázisainkon élők
    • Beszállítók
    • Hatóságok, felügyeleti szervek

    A Fővárosi Vízművek Zrt. támogatási és szponzorációs politikája

    • Támogatás és szponzoráció iránti pályázás módja és feltételei
    • Pályázati lap szponzorcáció, támogatás iránt

    A Fővárosi Vízművek Zrt. által támogatott intézmények, szervezetek

    Jelentések

  • Beszerzés

    Általános ismertető

    Aktuális eljárások

    Közbeszerzési terv

    Archív eljárások

    Általános szerződéses feltételek és kötelező érvényű mellékletek

    Szerződések listája

    Éves statisztikai összegezés

    Közbeszerzési közzétételek

    Előminősítés

    Adatkezelési tájékoztató

  • Munkatérkép
  • Karrier

    Általános ismertető

    Aktuális pozíciók

    Regisztráció

    Vízválasztó gyakornoki program és duális képzés

    • Duális - gyakorlati lehetőség szakképzésben tanulmányokat végzők számára
    • Gyakornoki program felsőfokú tanulmányokat végző hallgatók számára

Kérdések és válaszok a szennyvízkezelésről

Nyitólap Fővárosi Vízművek Társasági információk Vízellátás és szennyvízkezelés Szennyvízelvezetés és -tisztítás Kérdések és válaszok a szennyvízkezelésről

Egész Budapest szennyvízét tisztítja a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep?

Budapest szennyvizeit három tisztító telep kezeli: az Észak-pesti, a Dél-pesti és a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep. A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre a budai kerületek és a belváros szennyvizei folynak be a kelenföldi és a ferencvárosi átemelő-telepeken keresztül.

Mennyi szennyvizet fogad a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep naponta/óránként?

A fogadott szennyvíz mennyisége száraz időben átlagosan 230 000 m3/nap, amelynek eloszlása a napszaktól és a lakosság aktivitásától függően változik a nap folyamán.

Mi történik a szennyvíziszappal? Hová kerül?

A technológiai kezelés után fölöslegessé vált és víztelenített szennyvíziszap hulladékkomposztálás céljából kerül elszállításra. A komposztálás során az iszaphoz növényi hulladékot és tőzeget kevernek, majd az így keletkező komposztanyag kerül hasznosításra, értékesítésre.

Veszélyes hulladék a szennyvíziszap?

Nem.

A biogázból előállított energia elegendő-e a telep energiaszükségletének fedezésére?

A BKSZTT villamosenergia-igényének optimális esetben kb. 60%-át fedezi a biogázból termelt energia. Ezen felül nyáron a telep teljes hőigényét fedezi (pasztörizálás, rothasztás), télen viszont a telep fűtése miatt a motorok által termelt hő nem elegendő, ilyenkor a hiányzó energiaszükséglet gázkazánokkal és földgáz használatával egészül ki.

Miért nem értékesítik a megtermelt energiát?

A rendszer jellemzően csak nyáron termel annyi fölös hőenergiát, melyet értékesíteni lehetne. A megtermelt villamos energia értékesítését lehetővé tévő rendszer kiépítése olyan nagy beruházási költséggel jár, amelynek megtérülésére nincs lehetőség.

Mire szolgál a biofilter?

A biofilter a zárt szennyvíztisztási rendszerben keletkező és összegyűjtött szennyezett levegőt tisztítja meg.

A tisztított víz a Dunába kerül? Hogyan?

A folyamat végén a tisztított víz a Duna medrében található, sodorvonali kivezetésen keresztül távozik a szennyvíztisztító telepről.

Hány nap alatt tisztul meg a szennyvíz a beérkezéstől számítva?

A szennyvíztisztító telepre beérkező szennyvíz egy nap alatt halad végig a technológián. A szennyvíztisztítás során keletkező iszap további 26 napos kezelésen megy keresztül, mielőtt a telepről elszállításra kerül.

Ipari vagy kommunális szennyvizet tisztítanak a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen?

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep kizárólag kommunális szennyvizet tisztít. 

Mi történik egy szennyvíz-visszaáramlás (dugulás) észlelését követően tett bejelentéssel?

A Fővárosi Vízművek Zrt. szolgáltatási területén fellépő hibák bejelentésére a nap 24 órájában lehetőség kínálkozik a Vízvonal 06 1 247 7777-es telefonszámán, az 1-es menüpont kiválasztásával, valamint a hibabejelentes@vizmuvek.hu e-mail címen.

Fontos, hogy a bejelentő minden lényeges információt és adatot közöljön munkatársunkkal.
A bejelentéseket diszpécsereink először aszerint csoportosítják, hogy a meghibásodás az ivóvízhálózatot  vagy a szennyvízhálózatot érinti.
Ezt követően történik a munka rangsorolása, a fővárosi kerületekben és az agglomerációban azonos elven és azonos paraméterek figyelembe vételével. A hibák súlyosságát és a rendelkezésre álló erőforrásokat figyelembe véve indul meg a hibaelhárítási folyamat.

A szennyvízágazati eseményeket négy kategóriába soroljuk:

  • kritikus vészhelyzet (pl.: árvíz, földrengés, természeti katasztrófa),
  • súlyos vészhelyzet (pl.: kiterjedt áramszünet, bombariadó, tűzeset valamely, a szolgáltatásért felelős területen),
  • kiemelt hiba (pl.: nagyobb nyomócsőtörés, főbb átemelő leállása),
  • normál probléma (pl.: meghibásodások, kisebb területet érintő dugulások).

Ezt követően határozzuk meg a sürgősségi szintet annak érdekében, hogy a különböző helyszíneken egy időben végzett munkák ütemezése megfelelően történjen.

A szennyvízhálózatok esetében négy sürgősségi szintet határoztunk meg:

  1. szint – azonnali sürgősség: bejelentés alapján a közszolgáltatást, a szennyvíztisztító-telep teljes működését közvetlenül veszélyeztető esemény
  2. szint: bejelentés alapján a közüzem, a csatornahálózat és/ vagy a szennyvíztisztító-telep részleges működését közvetlenül veszélyeztető esemény
  3. szint: általános hibabejelentés szennyvízhálózattal és/vagy átemelőkkel kapcsolatban
  4. szint: a házi beemelők jogszabályban és Üzletszabályzatban meghatározott meghibásodása

Mely anyagok nem kerülhetnek a csatornába?

Mivel a szennyvíztisztító-telepek elsősorban élő mikroorganizmusok segítségével tisztítanak, a csatornahálózatba csak olyan lebomló anyagok juttathatók, amelyek ezeket nem károsítják. Ha a csatornahálózatba méreg kerül, elpusztíthatja a tisztítást végző szervezeteket, ezáltal sérülhet a befogadó élővíz, ráadásul az egyébként a mezőgazdaságban hasznosítható szennyvíziszap is használhatatlanná válik. 

Erre a linkre kattintva tekintheti meg, hogy mely anyagok nem kerülhetnek a csatornába >>

Hová kerüljön a csapadékvíz?

Azokon a településeken, ahol a Fővárosi Vízművek Zrt. nyújt szennyvízcsatorna-szolgáltatást, a szennyvízelvezetés és -tisztítás elválasztott rendszerben működik. Ezt azért fontos tudni, mert ez a rendszer kapacitásából és technológiájából adódóan kizárólag háztartási és előtisztított ipari szennyvíz befogadására, elvezetésére és megtisztítására alkalmas. A csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése ezeken a településeken csak a szennyvízhálózattól teljesen elkülönítve valósítható meg.

Erre a linkre kattintva tekintheti meg részletes válaszunkat >>

Kapcsolódó oldalak
  • Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (BKSzTT)
  • A BKSZTT története
  • Kérdések és válaszok a szennyvízkezelésről
  • Csatornahasználati illemtan
  • Csapadékvíz elvezetésének szabályai
  • Szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás az agglomerációban
  • Bebocsátott szennyvízminőség szabályozása
keresés
keresés
  • Impresszum
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép
  • Közérdekű adatok
  • Közszolgáltatással kapcsolatos információk
  • Üzletszabályzat
  • © 2011 Fővárosi Vízművek