Kérdések és válaszok a szennyvízkezelésről

Egész Budapest szennyvízét tisztítja a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep?

Budapest szennyvizeit három tisztító telep kezeli: az Észak-pesti, a Dél-pesti és a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep. A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre a budai kerületek és a belváros szennyvizei folynak be a kelenföldi és a ferencvárosi átemelő-telepeken keresztül.

Mennyi szennyvizet fogad a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep naponta/óránként?

A fogadott szennyvíz mennyisége száraz időben átlagosan 230 000 m³/nap, amelynek eloszlása a napszaktól és a lakosság aktivitásától függően változik a nap folyamán.

Mi történik a szennyvíziszappal? Hová kerül?

A technológiai kezelés után fölöslegessé vált és víztelenített szennyvíziszap hulladékkomposztálás céljából kerül elszállításra. A komposztálás során az iszaphoz növényi hulladékot és tőzeget kevernek, majd az így keletkező komposztanyag kerül hasznosításra, értékesítésre.

Veszélyes hulladék a szennyvíziszap?

Nem.

A biogázból előállított energia elegendő-e a telep energiaszükségletének fedezésére?

A BKSZTT villamosenergia-igényének optimális esetben kb. 60%-át fedezi a biogázból termelt energia. Ezen felül nyáron a telep teljes hőigényét fedezi (pasztörizálás, rothasztás), télen viszont a telep fűtése miatt a motorok által termelt hő nem elegendő, ilyenkor a hiányzó energiaszükséglet gázkazánokkal és földgáz használatával egészül ki.

Miért nem értékesítik a megtermelt energiát?

A rendszer jellemzően csak nyáron termel annyi fölös hőenergiát, melyet értékesíteni lehetne. A megtermelt villamos energia értékesítését lehetővé tévő rendszer kiépítése olyan nagy beruházási költséggel jár, amelynek megtérülésére nincs lehetőség.

Mire szolgál a biofilter?

A biofilter a zárt szennyvíztisztási rendszerben keletkező és összegyűjtött szennyezett levegőt tisztítja meg.

A tisztított víz a Dunába kerül? Hogyan?

A folyamat végén a tisztított víz a Duna medrében található, sodorvonali kivezetésen keresztül távozik a szennyvíztisztító telepről.

Hány nap alatt tisztul meg a szennyvíz a beérkezéstől számítva?

A szennyvíztisztító telepre beérkező szennyvíz egy nap alatt halad végig a technológián. A szennyvíztisztítás során keletkező iszap további 26 napos kezelésen megy keresztül, mielőtt a telepről elszállításra kerül.

Ipari vagy kommunális szennyvizet tisztítanak a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen?

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep kizárólag kommunális szennyvizet tisztít. 

Mi történik egy szennyvíz-visszaáramlás (dugulás) észlelését követően tett bejelentéssel?

A Fővárosi Vízművek Zrt. szolgáltatási területén fellépő hibák bejelentésére a nap 24 órájában lehetőség kínálkozik a Vízvonal 06 1 247 7777-es telefonszámán, az 1-es menüpont kiválasztásával, valamint a hibabejelentes@vizmuvek.hu e-mail címen.

Fontos, hogy a bejelentő minden lényeges információt és adatot közöljön munkatársunkkal.
A bejelentéseket diszpécsereink először aszerint csoportosítják, hogy a meghibásodás az ivóvízhálózatot  vagy a szennyvízhálózatot érinti.
Ezt követően történik a munka rangsorolása, a fővárosi kerületekben és az agglomerációban azonos elven és azonos paraméterek figyelembe vételével. A hibák súlyosságát és a rendelkezésre álló erőforrásokat figyelembe véve indul meg a hibaelhárítási folyamat.

A szennyvízágazati eseményeket négy kategóriába soroljuk:

• kritikus vészhelyzet (pl.: árvíz, földrengés, természeti katasztrófa),
• súlyos vészhelyzet (pl.: kiterjedt áramszünet, bombariadó, tűzeset valamely, a szolgáltatásért felelős területen),
• kiemelt hiba (pl.: nagyobb nyomócsőtörés, főbb átemelő leállása),
• normál probléma (pl.: meghibásodások, kisebb területet érintő dugulások).

Ezt követően határozzuk meg a sürgősségi szintet annak érdekében, hogy a különböző helyszíneken egy időben végzett munkák ütemezése megfelelően történjen.

A szennyvízhálózatok esetében négy sürgősségi szintet határoztunk meg:

1. szint – azonnali sürgősség: bejelentés alapján a közszolgáltatást, a szennyvíztisztító-telep teljes működését közvetlenül veszélyeztető esemény
2. szint: bejelentés alapján a közüzem, a csatornahálózat és/ vagy a szennyvíztisztító-telep részleges működését közvetlenül veszélyeztető esemény
3. szint: általános hibabejelentés szennyvízhálózattal és/vagy átemelőkkel kapcsolatban
4. szint: a házi beemelők jogszabályban és Üzletszabályzatban meghatározott meghibásodása

Mely anyagok nem kerülhetnek a csatornába?

Mivel a szennyvíztisztító-telepek elsősorban élő mikroorganizmusok segítségével tisztítanak, a csatornahálózatba csak olyan lebomló anyagok juttathatók, amelyek ezeket nem károsítják. Ha a csatornahálózatba méreg kerül, elpusztíthatja a tisztítást végző szervezeteket, ezáltal sérülhet a befogadó élővíz, ráadásul az egyébként a mezőgazdaságban hasznosítható szennyvíziszap is használhatatlanná válik. 

Erre a linkre kattintva tekintheti meg, hogy mely anyagok nem kerülhetnek a csatornába >>

Hová kerüljön a csapadékvíz?

Azokon a településeken, ahol a Fővárosi Vízművek Zrt. nyújt szennyvízcsatorna-szolgáltatást, a szennyvízelvezetés és -tisztítás elválasztott rendszerben működik. Ezt azért fontos tudni, mert ez a rendszer kapacitásából és technológiájából adódóan kizárólag háztartási és előtisztított ipari szennyvíz befogadására, elvezetésére és megtisztítására alkalmas. A csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése ezeken a településeken csak a szennyvízhálózattól teljesen elkülönítve valósítható meg.

Erre a linkre kattintva tekintheti meg részletes válaszunkat >>