VÍZHANG – a Fővárosi Vízművek podcastja
A képre kattintva podcastunk kezdőoldala töltődik be.
8. rész – Nyári teendők, vízfogyasztás és klímaváltozás - Interjú Major Évával, Vízminőségi és Környezetvédelmi Csoportvezetővel, László Istvánnal, Üzemirányítási csoportvezetővel és Dezső Tamással, a Mérnöki Koordinációs csoportunk vezetőjével
Hogyan vigyázunk a parti szűrésű kútjainkra, és hogyan ellenőrizzük a vízminőséget a nyári aszályos időszakban?
Mennyivel tudjuk előre, hogy kisvízállás, vagy éppen árvíz várható, és hogyan készülünk fel a nyári csúcsfogyasztásokra?
Melyek azok a berendezéseink, amelyeket csak nyáron használunk?
Milyen hatással van az agglomerációba való kiáramlás a fővárosi vízfogyasztásra, és hogyan tudnak a fogyasztók spórolni a vízzel?
Mennyivel tudjuk előre, hogy kisvízállás, vagy éppen árvíz várható, és hogyan készülünk fel a nyári csúcsfogyasztásokra?
Melyek azok a berendezéseink, amelyeket csak nyáron használunk?
Milyen hatással van az agglomerációba való kiáramlás a fővárosi vízfogyasztásra, és hogyan tudnak a fogyasztók spórolni a vízzel?
7. rész – Bekötési vízmérők, mellékmérők és illegális bekötések - Interjú Dr. Fogarasi Gáborral
Mik azok a vízmérők, és hogyan működnek? Hogyan történik a leolvasás és a számlázás? A fogyasztók számára milyen kötelezettségekkel jár a főmérő csere? Fogyasztóként mire érdemes odafigyelni főmérő cserénél? Lehetséges-e újrahasznosítani vagy felújítani a régi vízmérőket? Mik azok az illegális bekötések, és hogyan védekezünk ellenük?
6. rész –Vízveszteség-elemzés, rejtett csőtörések és a csőtöréshang - Interjú Vasas Tamással
Mit keresnek és hogyan a Fővárosi Vízművek föld alatti nyomozói? Mekkora veszteséget okoznak a nem látható vezetéksérülések? Miért éjszaka lehet a legkönnyebben megtalálni a rejtett csősérüléseket? Hogy lehet centi pontosan meghatározni egy rejtett csőtörés helyét? Mire jó a piezo mikrofon és a korrelátor? Milyen pontokon hibásodik meg leggyakrabban az ivóvízhálózat? Melyik csőtörés volt az utóbbi harminc év legnagyobb találata?
5. rész – Rekonstrukció, nyomvonaltervezés, vízellátási zónák – Interjú Tóth Zsolttal
Milyen anyagú csövek alkotják Budapest ivóvízhálózatát? Milyen hatások érik a csöveket a hosszú évtizedek során? Egy régi vezeték felújításakor mi történik a régi csővel? Hogyan zajlik a nyomászónák kialakítása? Mi mindenre kell figyelni egy új vízvezeték nyomvonalának megtervezésénél?
4. rész – Katasztrófát is okozhatnak az elöregedő, nagy nyomású vízvezetékek – Interjú Gombaszögi Jánossal
Milyen következményei vannak, ha eltörik egy nagy nyomású vízvezeték? Miért okozhat katasztrófát egy-egy csősérülés? Valóban vannak-e a hálózaton rossz gyártási minőségű vezetékek? Megelőzhetőek-e nagy nyomású csövek sérülései? Hogyan induljon el az, akinek a tulajdonában kárt tesz egy nagyobb vízvezetéktörés?
3. rész – Szennyvízkezelés, csatornahasználat, energiatermelés – Interjú Wagner Viktóriával és Kotolák Ádámmal
Miért szükséges kezelni a szennyvizet? Hogyan, és mi alapján tisztítjuk a szennyvizet? Hova kerül a megtisztított szennyvíz? Milyen feladatokkal jár a szennyvízhálózat üzemeltetése? Mi történhet, ha szemetesnek használjuk a csatornát? Hogyan termelünk megújuló energiát szennyvíztisztító telepeinken?
2. rész – Csőtörések, vízvezetékek anyaga és korösszetétele, hálózatüzemeltetés – Interjú Hornyák Rudolffal
Hogyan javítjuk a csőtörést, és miért marad napokig nyitva egy-egy munkagödör? Káros-e az egészségre, ha azbesztcement csövön érkezik a víz? Miért kell éjszaka bontani az utat, ha megsérül egy vízvezeték? Hogy találjuk meg a csőtörések pontos helyét? Karbantarthatóak-e a föld alatti csövek? Hány kilométernyi vízvezeték hálózza be Budapestet?
1. rész – Víztermelés, vízellátás, vízminőség – Interjú Debreczeny Lászlóval és Major Évával
Honnan jön az ivóvizünk? Milyen eljárásokon esik át a víz, mire eljut a fogyasztókhoz? Hogyan biztosítjuk a víz minőségét a több mint 5 ezer kilométeres hálózatunkon? Milyen gyorsan reagálunk, ha vízminőséget fenyegető probléma lép fel? Van félnivalónk alacsony vízállás, esetleg árvíz esetén?
