Környezetvédelem
A Fővárosi Vízművek környezetvédelmi programjában megfogalmazott célokat a társaság teljes tevékenységére tanúsított ISO 14001:2015 Környezetközpontú Irányítási Rendszer határozza meg.
A társaság vezetése elkötelezte magát a környezet védelme, a környezetszennyezés megelőzése és a társaság környezettudatos tevékenységének folyamatos erősítése mellett. Tevékenységünkben szerves egységet alkot a környezetvédelem, az ivóvíztermelés és a vízszolgáltatás, valamint a szennyvíztisztítás.
Környezetvédelmi tevékenységünk részeként az ivóvízellátó rendszer biztonságának fenntartása érdekében kiemelt szerepet kap a nagy jelentőségű vízbázis biztonságba helyezés, az új védterületek kijelölése, a vízbázisaink területén keletkező illegális hulladéklerakók felszámolása, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása, a levegőtisztaság védelme. A levegő védelme érdekében a társaság elektromos üzemű gépjárművek beszerzésével újítja meg gépjármű-flottáját, melyek kiemelten fontos szerepet kapnak a vízbázisaink területén szolgálatot teljesítő fegyveres biztonsági őreink és munkatársaink közlekedésében. A közterületi munkavégzést segítő munkagépek beszerzésekor is kiemelten kezeli a társaság a környezetvédelmi szempontokat, kedvezőbb környezetvédelmi besorolású járművek munkába állításával.
A Fővárosi Vízművek tevékenységének kiterjesztésével a környezetvédelem szerepe jelentősen megnövekedett, fokozott figyelmet fordítunk a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep üzemeltetésének környezetvédelmi szempontjaira. A telep ISO 9001 és 14001 tanúsításokkal is rendelkezik. A telepen az elfolyó csatornára telepített törpe vízerőmű működése nem csak a telep CO2 kibocsátásának és ökológiai lábnyomának csökkentése szempontjából bír jelentőséggel, a zöldenergia-termelésben is fontos szerepet játszik. Fokozott figyelmet fordítunk a telep energetikai önellátásának kérdésére is, amely a biogáz-termelésnek és a technikai optimalizációnak köszönhetően a villamosenergia-igény tekintetében meghaladja az 52 százalékot, a telep összes energiaigényét (villany, hőenergia) figyelembe véve pedig közel 75 százalék.
A telepen a zöldfelületek folyamatos gondozásával, megújításával, fásításokkal és a növényzet újraültetésével biztosított a terület 70%-os zöldfelületi arányának megőrzése, amely a természet élhető részévé teszi. A fedett üzemterületnek köszönhetően a biológiai tisztítási technológiát magában foglaló épület teteje növényzettel beültetett zöldtető.
Lakossági tájékoztató
A fővárosi agglomeráció ivóvízellátását biztosító felszín alatti vízkészlet különleges kincs - Vigyázzunk rá!
A fővárosi agglomeráció és a budapestiek ivóvízellátását biztosító parti szűrésű ivóvízbázis kivételes adottsággal rendelkezik. Ezt a különleges kincset a következő generációk számára is meg kell őriznünk!A jó minőségű ivóvizet a Fővárosi Vízművek által üzemeltetett, közel kétmillió lakost kiszolgáló több száz kút termeli ki. A víztermelő kutak úgynevezett sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázisokon találhatóak. Ez azt jelenti, hogy a vízadó réteget nem (vagy csak részlegesen) védi a felette lévő kőzetréteg az esetlegesen beszivárgó szennyeződésektől.
Mit jelent, ha egy vízbázis sérülékeny?
Az, hogy ezeket az ivóvízbázisokat a jelenlegivel azonos módon tudjuk-e évtizedek múlva is használni, rajtunk is múlik.A kitermelt ivóvíz minősége ugyanis számos hatástól függ:
- megfelelő-e a térségben a hulladékok és szennyvizek elhelyezése;
- milyen ipari tevékenységet folytatnak a kutak tágabb környezetében;
- milyen a telephelyek állapota, hogyan és milyen mennyiségben tárolnak vegyszert, hulladékot;
- hogyan történik a telephelyen belül a csapadék- és szennyvizek kezelése;
- a mezőgazdasági tevékenység során felhasznált műtrágyát és növényvédőszereket milyen mennyiségben és minőségben használták fel;
- az állattartó telepeken hogyan tárolják a keletkező trágyát;
- a szántóföldeken hogyan helyezik ki a tápanyagokat;
- jelentős-e a bányászat a térségben;
- van-e nem megfelelően használt tó vagy egyéb nyílt víz a területen;
- mekkora a terület beépítettsége;
- mennyire sűrű az úthálózat, a közlekedés aránya és az egyéb infrastruktúra a területen.
A védelem érdekében a hatóság úgynevezett vízbázis-védőövezeteket jelöl ki.
A védőövezeteknek négy típusát különböztethetjük meg:
- Az ivóvíztermelő kutak közvetlen környezete a belső védőövezet. Erről a területről egy esetleges szennyeződés nagyon rövid időn belül eljuthatna az ivóvíztermelő kutakhoz, ezért ezt kell a legfokozottabban védeni. Ezen a területen csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezhetők el, melyek a vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják.
- A kutakhoz még mindig közel, de a belső védőövezeten kívül eső úgynevezett külső védőövezetre szintén szigorú előírások vonatkoznak, de a víztermeléshez kapcsolódó tevékenységeken kívül már bizonyos további tevékenységek is engedélyezettek.
- A kutaktól még tovább távolodva, a következő övezetre, az úgynevezett hidrogeológiai „A” és hidrogeológiai „B” védőövezetre már kevésbé szigorú szabályok érvényesek, de itt is figyelembe kell venni a vízbázis-védőterületekre vonatkozó előírásokat.
A kutak távolabbi környezetében már más is tartózkodhat, de az itt folytatott tevékenységekre is vonatkoznak korlátozások, mert ezekről a területekről is eljuthat a szennyezés a kutak közelébe.
Minden, vízbázis-védőterületre eső ingatlan használata során, valamint az e területeken folytatott tevékenység esetében alapfeltétel, hogy a védett vízbázist ne érje szennyeződés!
Ivóvízbázisok lehetséges szennyezői
A vízbázisvédelmi előírások a lakosokra, az önkormányzatokra, a vízszolgáltatókra, a területen gazdálkodókra és a területet használókra egyaránt vonatkoznak.Társaságunk figyelőkutainak száma a 2024-es adatok szerint
A figyelőkutak száma (összesen 156 db):- Szentendrei-sziget: 70 db,
- Balpart: 15 db,
- Dunabogdány: 14 db
- Budaújlak: 4 db,
- Csepel-sziget: 45 db,
- Ercsi-Százhalombatta: 8 db
(Szakmai információ: kornyezetvedelem@vizmuvek.hu/+36 1 435 3951.)
Az ivóvíz az egyik legfontosabb kincsünk, vigyázzunk rá mindannyian!
