Mit kell tudni a vízkeménységről?

A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnéziumsók mennyisége határozza meg. Ezek döntő része természetes folyamatok eredményeképpen, a talaj kőzeteiből oldódik be kémiai vagy biológiai folyamatok során. Vagyis az ivóvíz keménysége a víztermő területünkön lévő kutak természeti adottságaiból fakad.

Bár a keménység kihat a víz lehetséges felhasználására, annak egészségügyi minőségét nem befolyásolja: a keményebb víz általában jobb ízű, ám mosáshoz kevésbé hatékony, és a mosógépünk sem szereti a túlságosan kemény vizet. A túl kemény és a túl lágy víznek egyaránt megvannak a maga hátrányai: míg a 200mg/L feletti keménység már lerakódást okozhat a vezetékekben, az elosztó rendszerben, a tartályokban vagy a háztartási eszközökben, addig a lágy víz (<100mg/L) korrozív lehet a vezetékekre.

A mérések alapján szolgáltatási területünkön túlnyomórészt közepes keménységű a víz, konkrét adatok erről a linkre kattintva láthatóak. Jellemzően 132mg/L a vízkeménység.

A víz keménységét legtöbbször (ld. a mosóporok csomagolását) ún. német keménységi fokban (nk) adják meg. A német keménységi fok a CaO mg/liter egytizede, tehát például 132 mg/liter CaO esetén az érték 13,2 nk.

• Nagyon lágy: 40 mg/liter CaO alatt (4 nk)
• Lágy: 40–80 mg/liter között CaO (4–8 nk)
• Közepesen kemény: 80–180 mg/liter CaO között (8–18 nk)
• Kemény: 180–300 mg/liter CaO között (18–30 nk)
• Nagyon kemény: 300 mg/liter CaO felett (30 nk)

Bizonyos, nem ivás célját szolgáló felhasználás (pl. használati melegvíz/fűtőrendszer, mosóvíz, egyéb ipari vizek) esetén indokolt lehet a víz lágyítása azért, hogy a vízgépészeti rendszert kímélni, hatékonyságát növelni tudjuk. Ilyen esetekben azt javasoljuk, hogy a lágyítót közvetlenül a célfelhasználás előtti ponton építsék be, így ugyanis nem érinti az ivás céljára szolgáló fogyasztási helyeket – hiszen ha hosszú időn át fogyasztunk túlzottan kis keménységű ivóvizet, az a szervezetünk sóháztartásának felborulásához vezethet. Különösen a nagy ásványianyag-vesztéssel járó kánikulában fontos, hogy a szervezetünkből az izzadsággal együtt eltávozó ásványi sókat pótoljuk.